Máma 3/4 3-ra értem haza. Leraktam a cuccomat, a 3 kutyára póráz + nyakörv, és indulhatunk a parkba. Most szerencsére Rokkó nem jött ki az udvarból, így nyugodtan végig mehettünk az utcán. A hídhoz érve, Polly megint nem akart átmenni a fahídon. Nos ezt megelégeltem, Pletykát átvittem a túloldalra, vissza mentem Pollyhoz, megfogtam, és meg próbáltam a híd közepéig kézben elvinni ott leraktam és hagytam, hogy óvatos lépteivel át sétáljon a másik oldalra, majd mikor elért a végére, nagy dicséret. A következő kis hídnál már magától átment, nagy dicséret . A második híd után jött az erdős rész, ahol elengedtem mind a hármat. Steffi és Pletyka elindultak szaglászó körútra, s míg én próbáltam guggolva fényképezni őket, Pollykára rájött egy szeretet roham :egyszer csak rátámaszkodik a vállamra, és elkezdi nyomni az orrát a hónaljamba hízelgés képpen :). Végül sikerült csinálnom pár képet. Egyszer csak jön egy anyuka 2 gyerekével. Pletyka borzolt háttal kémlelte őket, Polly ugatott rájuk, Steffi meg csak figyelt, de szerencsére nem féltek a kutyáktól. :)Pletyka talált egy fán 1 mókus likat amit keményen elkezdett szaglászni, de mivel csak a feje fért be, nem ment vele sokra. Miután a kutyák kiélvezkedték magukat irány haza. Pollyka visszafele is átment a hidakon, amiért nagyon büszke voltam rá, Pletyka pedig felugrott a rózsaszín sziklára, ami szintén a parkban található.
Azt még nem is meséltem, hogy múltkor Steffivel hazakísértem az egyik barátnőmet, és vissza fele jött "Ricsike " gazdájával. Ránézésre egy kis Bolognese-nek látszott. Ő rajta sem volt póráz, Steffin se. Mivel nem tudtam, hogy milyen a természete "Ricsikének" ezért rászóltam Steffire "ül, marad" amire engedelmeskedett is, majd Ricsike odament hozzá mondom "hagyod". Steffi úgy ült mint a cövek. Ricsike szaglászta, " átölelte" de Steffi hűségesen ült és nem foglalkozott vele. Miután Ricsike és gazdája tovább álltak, Steffire hatalmas dicséret várt. Azt hiszem a 3 kutyám közül ő a legfegyelmezettebb, a legengedelmesebb...
Máma 3/4 3-ra értem haza. Leraktam a cuccomat, a 3 kutyára póráz + nyakörv, és indulhatunk a parkba. Most szerencsére Rokkó nem jött ki az udvarból, így nyugodtan végig mehettünk az utcán. A hídhoz érve, Polly megint nem akart átmenni a fahídon. Nos ezt megelégeltem, Pletykát átvittem a túloldalra, vissza mentem Pollyhoz, megfogtam, és meg próbáltam a híd közepéig kézben elvinni ott leraktam és hagytam, hogy óvatos lépteivel át sétáljon a másik oldalra, majd mikor elért a végére, nagy dicséret. A következő kis hídnál már magától átment, nagy dicséret . A második híd után jött az erdős rész, ahol elengedtem mind a hármat. Steffi és Pletyka elindultak szaglászó körútra, s míg én próbáltam guggolva fényképezni őket, Pollykára rájött egy szeretet roham :egyszer csak rátámaszkodik a vállamra, és elkezdi nyomni az orrát a hónaljamba hízelgés képpen :). Végül sikerült csinálnom pár képet. Egyszer csak jön egy anyuka 2 gyerekével. Pletyka borzolt háttal kémlelte őket, Polly ugatott rájuk, Steffi meg csak figyelt, de szerencsére nem féltek a kutyáktól. :)Pletyka talált egy fán 1 mókus likat amit keményen elkezdett szaglászni, de mivel csak a feje fért be, nem ment vele sokra. Miután a kutyák kiélvezkedték magukat irány haza. Pollyka visszafele is átment a hidakon, amiért nagyon büszke voltam rá, Pletyka pedig felugrott a rózsaszín sziklára, ami szintén a parkban található.
Azt még nem is meséltem, hogy múltkor Steffivel hazakísértem az egyik barátnőmet, és vissza fele jött "Ricsike " gazdájával. Ránézésre egy kis Bolognese-nek látszott. Ő rajta sem volt póráz, Steffin se. Mivel nem tudtam, hogy milyen a természete "Ricsikének" ezért rászóltam Steffire "ül, marad" amire engedelmeskedett is, majd Ricsike odament hozzá mondom "hagyod". Steffi úgy ült mint a cövek. Ricsike szaglászta, " átölelte" de Steffi hűségesen ült és nem foglalkozott vele. Miután Ricsike és gazdája tovább álltak, Steffire hatalmas dicséret várt. Azt hiszem a 3 kutyám közül ő a legfegyelmezettebb, a legengedelmesebb...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése