Kalandos séta

A vörösfenyő egyik ága

Steffi a vörösfenyő törzsénél

Pletyka a kilátónál

2 barátnőmmel tegnap sétálni indultunk az erdőbe Steffivel és Pletykával. Polly-t most azért nem vittem mert tüzel, és nem akartam, hogy valami kóbor kutya beinduljon rá... Tehát felértünk a "vörösfenyőhöz" ahol csináltunk pár szép képet, majd indultunk tovább a "kőasztalhoz", s onnan a kilátóhoz, ahova fel is mentünk, és körbe tekintettünk a gyönyörű tájon. Már indultunk volna haza, amikor a hegyi kis házakhoz érve egyszerre ledermedtünk. Egy hatalmas leonbergi v. kaukázusi (távolról nem látszott melyik) kutyát pillantottunk meg, aki akkor még nem vett észre, és amikor szép lassú mozdulatokkal kiértünk a látóköréből, én nagyon féltettem a kutyáimat, mivel egy akkora csaholó kutya, szépen szét cincálhatná őket. Szóval futásnak eredtünk, és a kőasztalig meg sem álltunk. Ahogy megálltunk, a gyomrom felkavarodott az izgalomtól. Majd megint hallottuk a csaholását, ezért egy kacskaringós úton megint elkezdtünk futni, míg nem majdnem elkeveredtünk az erdőben, de miután lecsillapodtam, már tudtam merre van az út. Addig izgultunk, míg ki nem jutottunk az erdőből.
Igazából ha csak hárman mentünk volna emberek, egyáltalán nem ijedek  meg, de mivel kutyákkal voltam, nem mertem kockáztatni.

Trükk videó

És íme az ígért trükk videó, amit vagy 3-szor próbáltam feltölteni, míg nem rájöttem mit csinálok rosszul...

Az elmúlt napok összefoglalása

Kicsit lemaradva, de azért össze foglalom az elmúlt napok történéseit.

Polly, Pletyka, Steffi

Péntek: Suli után lementünk korizni a szántóföldre. Most végre a másik barátnőm is eltudott jönni, és persze Steffi sem hiányozhatott. :) Annyit tanyáltunk, hogy az valami nevetséges... A korizás vége felé összehoztunk egy 3-as tanyálást, méghozzá az úgy történt, hogy én véletlen bekanyarodtam Szabi elé, aki magával rántott a földre, majd bennem meg Alfé esett el. Kb. úgy 10 percig röhögve feküdtünk a földön, Steffi meg csak ült, és nézett ránk mint a hülyékre.>)
Szombat: Úgy volt hogy megyünk edzésre, de végül is 1 részt elaludtam, másrészt nem indult a kocsi. :S De a kutyákat kárpótlásul elvittem sétálni.
Vasárnap: Végre kijutottam agilityre, de csak Pletykával, és Steffivel mert Polly tüzelt. Mondjuk Steffivel mindenképpen ki kellett  jutnom edzésre, mivel indulni akartam vele a Farsang Agility kupán, de végül úgy döntöttem, hogy Pletykát viszem versenyezni (sokkal biztosabb a zónás akadályoknál). Délután lovi, majd mikor haza estem észrevettem, hogy a mögöttünk távolabb lévő szántóföldön van egy nagy jégtábla. Szóltam a barátnőmnek, és együtt kimentünk megnézni. Oda fele félúton beleléptem egy nagy dagonyába, ahol majdnem a tetejéig elsüllyedt a csizmám, alig tudtuk kihúzni. Csodás látvány várt minket: hatalmas jágtábla, vagy 10-szer akkora, amin szombaton voltunk korizni. Csak kár hogy már olvadt fel :D....

Pletyka

Steffi

Most Majestic Lolly-Polly "Polly"

Hétfő: Suli után séta a mester hármassal a parkba. Gyönyörű szép napos idő volt, sé tudtam csinálni pár képet is :). Polly most már magabiztosan ment át a fahidakon. Mikor elengedtem őket, nem sokkal utána jött egy lovas kocsi, amit Polly persze ösztön szerűen terelni akart, de aztán letudtam "beszélni" róla.:) Steffi és Pletyka a szokásos nyugis formájukat hozták.

Ma (kedd) : fájt a hasam így nem ,mentem suliba. Holnap biosz témazáró, szóval arra is volt időm tanuéni, és a zongorát is gyakorolni kellett. Csináltam a 3 kutyáról betanított trükkök videót, de sehova nem engedi feltölteni, úgy hogy holnap megpróbálom a másik gépről.





 

Jeges örömök

Steffi és Én

Ma suli után 2 barátnőmmel, megbeszéltem, hogy délután elmegyünk korizni a falusi mini jégpályára. Hazaértem, kaja, a korival a hátamon, föl a bicóra, és viszonylag lassú tempóban (hogy Steffit nem erőltessem meg annyira) elindultunk a sportpálya mögötti jégpályára, ahova a találkozót megbeszéltük. Azért csak Steffit vittem magammal, mert 3 kutyára kori közben nem nagyon tudtam volna figyelni, és Steffi mindig elvan magában is + rendkívül szófogadó.:)  Elértünk a jégpályára, ahol még kellett egy picit várni a barátnőmre, - mivel csak egyikük tudott eljönni -. Megérkezett, fölhúztuk a korikat, és irány a jég. A jég pont jó volt a korizáshoz, bár egyes vadbarmok - már elnézést a kifejezésért - tele szórták ágakkal meg rámentek bicóval, amikor puhább volt a felülete, ezért voltak helyek ahol göröngyösebb volt. De ez végül is nem jelentett nagy problémát. Steffi húzott engem a jégen, amit ő is nagyon élvezett, és volt úgy hogy a barátnőm korcsolyázott nem hagyta békén, egyfolytában bement a lába közé, mert ő heelwork-özni (dog-dancing elem) szeretett volna (erről készült vidi is) :). Ezenkívül, Steffi a jegesmedvékhez hasonlóan elkezdett hemperegni a havasabb részeken, úgy hogy közben nyomta magát a jégen.

Eszembe jutott, hogy a faluszélén lévő szántó földön is jó kis jégpálya van, sőt az nagyobb is. Így elindultunk a szántóföldi pályára. Ahogy oda értünk a látvány magáért beszélt: hatalmas felületű, vastag, sima felületű jég. Egyből mentünk csúszkálni. Itt már csúszósabb volt a felület, így Steffinek is jobban csúszkáltak a lábai, de egy húzás a jégen még belefért, utána ő pihizett, mi meg tanyáltunk párat...

Séta

Máma 3/4 3-ra értem haza. Leraktam a cuccomat, a 3 kutyára póráz + nyakörv, és indulhatunk a parkba. Most szerencsére Rokkó nem jött ki az udvarból, így nyugodtan végig mehettünk az utcán. A hídhoz érve, Polly megint nem akart átmenni a fahídon. Nos ezt megelégeltem, Pletykát átvittem a túloldalra, vissza mentem Pollyhoz, megfogtam, és meg próbáltam a híd közepéig kézben elvinni ott leraktam és hagytam, hogy óvatos lépteivel át sétáljon a másik oldalra, majd mikor elért a végére, nagy dicséret. A következő kis hídnál már magától átment, nagy dicséret . A második híd után jött az erdős rész, ahol elengedtem mind a hármat. Steffi és Pletyka elindultak szaglászó körútra, s míg én próbáltam guggolva  fényképezni őket, Pollykára rájött egy szeretet roham :egyszer csak rátámaszkodik a vállamra, és elkezdi nyomni az orrát a hónaljamba hízelgés képpen :). Végül sikerült csinálnom pár képet. Egyszer csak jön egy anyuka 2 gyerekével. Pletyka borzolt háttal kémlelte őket, Polly ugatott rájuk, Steffi meg csak figyelt, de szerencsére nem féltek a kutyáktól. :)Pletyka talált egy fán 1 mókus likat amit keményen elkezdett szaglászni, de mivel csak a feje fért be, nem ment vele sokra. Miután a kutyák kiélvezkedték magukat irány haza. Pollyka visszafele is átment a hidakon, amiért nagyon büszke voltam rá, Pletyka pedig felugrott a rózsaszín sziklára, ami szintén a parkban található.

Azt még nem is meséltem, hogy múltkor Steffivel hazakísértem az egyik barátnőmet, és vissza fele jött "Ricsike " gazdájával. Ránézésre egy kis Bolognese-nek látszott. Ő rajta sem volt póráz, Steffin se. Mivel nem tudtam, hogy milyen a természete "Ricsikének" ezért rászóltam Steffire "ül, marad" amire engedelmeskedett is, majd Ricsike odament hozzá mondom "hagyod". Steffi úgy ült mint a cövek. Ricsike szaglászta, " átölelte" de Steffi hűségesen ült és nem foglalkozott vele. Miután Ricsike és gazdája tovább álltak, Steffire hatalmas dicséret várt. Azt hiszem a 3 kutyám közül ő a legfegyelmezettebb, a legengedelmesebb...